Citerahúr

Citerahúr

Párhuzamos történetek - Kis hangszerhatározó

2020. május 03. - CiteraHúr

Nézzük az első penzumot!

Középiskolás koromban (szinte) kötelező tankönyv volt a Kis növényhatározó. Engem ez a segédkönyv teljesen zavarba hozott. Addigra már valamennyire a fejembe verték a Fejlődéselméletet és a Törzsfát. A Kis növényhatározó ezeknek a tudományoknak ellentmondani látszott. Pedig helyénvaló könyvecske volt. Megmutatta nekünk, hogy ha lehetőségek tömkelegével találkozunk ("ez a növény mi lehet?"), nem kell kétségbe esnünk, csak "mindössze" az osztályozás módszeres fegyverével kell  rendet vágnunk a rengetegben. Megmutatta azt is, hogy osztályozási rendszerből nem csak egyetlen üdvözítő (a törzsfa), hanem több alkalmatos is létezik, s használható, használatos. 

Az osztályozási rendszerek többsége döntési fa. A fa minden csomópontjában egy meghatározott döntési kritérium alapján hozunk döntést arról, hogy a csomópontból kiinduló ágak közül melyiket válasszuk, esetünkben melyik hangszercsoport felé haladunk tovább. Ahogy az egymás után következő döntéseket meghozzuk az adott hangszernek az adott kritérium szerinti tulajdonsága alapján, egyre közelebb jutunk a döntési fa adott hangszert képviselő levele felé.

 A XIX. században kezdődött a világ hangszereinek rendszeres gyűjtése. A gyűjteményeket rendszerezni, a hangszereket osztályozni kellett. A legsikeresebb osztályozási rendszert Eric von Hornbostel és Curt Sachs 1914-ben vezette be. A rendszer osztályozási alapelve elsősorban a hang létrehozásának mikéntje, azután a hangszer felépítése és játékmódja. Próbáljuk meg besorolni egy ehhez hasonló a rendszerbe a magyar asztali citerát!

Az első kritérium, mint említettük, a hang keletkezésének módja, azaz, hogy mi kelti a hangot.

  • Önmagukban hangzó hangszerek, azaz IDIOFONOK. Ilyenek pl. a bőrhártya nélküli ütőhangszerek, csörgők, stb.
  • Rezgő hártya (membrán) kelti a hangot a MEMBRANOFON hangszerek esetében. Pl. az üstdob, és különféle dobok tartoznak ebbe a csoportba.
  • Húrral ellátott hangszerek a CHORDOFONok. Igen, a citera ide tartozik.
  • AEROFONOK a levegővel megszólaltatott hangszerek, pl. az orgonák, fúvósok, harmonikák.
  • Végül ELEKTROFONok az elektromos árammal megszólaló hangszerek.

A következő kritérium lehet a chordofonok esetében a rezonátortest (hangszekrény) és a húr egymáshoz viszonyított helyzete.

  • A húr szint közel merőleges a hangszekrényre: hárfafélék.
  • A húr szint közel párhuzamos a hangszekrénnyel: citerafélék.

A citerafélék esetében:

  • A hangszernek (rezonátor) törzse és azon túlnyúló húrtartó nyaka van: összetett hangszer. (Ide tartozik a lant család és a hegedű család.)
  • A húr egyszerű test felett fut, nem nyúlik túl rajta: citeracsalád.

A citeracsalád esetében:

  • Fogantyús (nyeles) citerák, pl. botciterák, csőciterák, stb.
  • Nyél nélküli citerák.

A nyél nélküli citerák esetében:

  • Cimbalomfélék: több húr, a húrok nem rövidíthetők játék közben. Pl.: psalterium, cimbalom, zongora.
  • Kombinált citerák: több húr, a húrok vagy egyes (dallam-)húrok a hangszertestre vagy fogólapra helyezett érintőkhöz nyomva vagy nyergekkel vagy érintéssel rövidíthetők, egy húr a rövidítés hatására magasabb hangot ad.

kombinált citerák esetében:

  • Domború citerák: a hangszertest domborított: kin/khin,  kotó, gu-zheng, stb.
  • Laposciterák: a hangszertest felső rezonátorlapja lapos. Pl. hasábcitera (scheithold), magyar citera, német koncertcitera, stájercitera, mountain dulcimer, stb.

 Nagyjából meg is érkeztünk. A magyar citera tehát a citerafélék osztályában a lapos dobozciterák érintőkkel ellátott csoportjába tartoznak. A magyar citerának sok hasonló, közeli európai rokona van.

Ez az osztályozás nem pontosan követi az Alasz sorozat Zene kötetét (Urlich Michels: Atlasz, Zene, Athenaum, ISBN: 978 963 9471 20 7), inkább Molnár Imre osztályozása (Molnár Imre: A citeráról mindenkinek, Antológia, 2000. ISBN: 963 7908 94 3, "A húros hangszerek fejlődése és sematikus rendszerezése" c. ábra, 31. o.) mentén halad, de attól is különbözik kissé. Más osztályozási rendszerekkel összehasonlítva látható, hogy minden osztályozási rendszer részben önkényes és szubjektív: az osztályozási rendszert meghatározó kritériumokat és azok alkalmazási sorrendjét az osztályozási rendszer fellállításakor megválasztjuk. 

Mindenesetre látható, hogy a magyar asztali citerának előkelő közeli rokonsága van. ;)

A bejegyzés trackback címe:

https://citerahur.blog.hu/api/trackback/id/tr8015650528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jenő Németh 2020.05.06. 08:36:50

Egy húros pengetős hangszernél mint minden húros hangszernél a faanyag kiválasztása nagyon fontos mert a FA maga a zenei hang.A konstrukció pedig a hangszínt adja meg.Tehát a legfontosabb,hogy a rezonátor a lehető legjobb minőségű faanyag legyen.Ha egy nyitott aljú bármilyen formájú citeráról beszélünk akkor a tetőanyag milyenségén kívül a többi alkatrész készülhet bármiből nem befolyásolja a hangszer hangját.Sőt ebben az esetben hangnyílásra sincs szükség.Egy fenekelt citeránál viszont az akusztikai tervezésen túl a különféle anyagok összeállítása már meghatározza a hangszerünk hangját.Az akusztikai tervezésnél a gitárépítésben alkalmazott számarányok a citeraépítésnél is hasonlók.A különféle anyagok összeállításánál úgy kell eljárni,hogy azok önrezonanciái egymást erősítve jelenjenek meg az összhangzásnál.Figyelembe kell venni,hogy egy zárt citera esetében már egy Helmholcz rezonátorról beszélünk,és annak megfelelően kell eljárni.

CiteraHúr 2020.05.06. 14:40:05

Kedves Németh Jenő!

Úgy érzem, ez a hozzászólása nem kapcsolódik a "Kis hangszerhatározóhoz".
Amit itt fentebb leírt, azzal amúgy nagyobbrészt egyet tudok érteni.

CiteraHúr 2020.06.10. 11:52:40

@CiteraHúr: Kedves @Jenő Németh,

Revideálom előző hozzászólásomat. A "mert a FA maga a zenei hang" kijelentés nem egészen igaz. Szerintem a zenei hang az, ami a hallgató tudatában alakul ki. Forrása a húr. Átviteli tag a citera teste, részben az asztal, aztán a levegő, aztán a hallgató füle, aztán a hallgató idegrendszere. (Jó, a részleteken vitatkozhatunk, mert pl. a fenekelt citera hangját kevésbé befolyásolja az asztal, pláne, ha a citera alá kötött v. horgolt terítőt is teszünk, mint ahogyan Pócsik Jenő emlékezetes könyvének címlapján is látható .... ;-) )
"egy zárt citera esetében már egy Helmholcz rezonátorról beszélünk": igen, nagyobbrészt. De egzaktul a fenekelt citera sem teljesen helmholtz-rezonátor. Olyan komplex rezonátornak kellene lennie, amely a húr hangját jól, a verőzajt pedig rosszul viszi át . Szerintem.
süti beállítások módosítása